Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Al Pacino életrajzi adatai

2009.09.19

Al Pacino

 

Kép

 
 
 
 
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!
 

 

 

Kép

 

 

 


Al Pacino (1940. április 25.) Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész, a filmtörténelem egyik meghatározó színészegyénisége. Lee Strasberg világhírű Actors Stúdiójában próbálta elsajátítani a szakma fortélyait, melyet előtte olyan nagy színészek is tanúltak, mint James Dean vagy Marilyn Monroe. Már rögtön az első filmszerepe, a Pánik a Tű parkban előtt Tony-díjat kapott egy Broadway darabban nyújtott alakításáér. Francis Ford Coppola 1972-ben ráosztotta a Corleone-családot irányító maffiavezér, Michael Corleone szerepét A Keresztapa című filmjében, melynek köszönhetően egycsapásra a legnagyobbak között találta magát. Filmjei témájául gyakorta szolgál a szervezett bűnözés, a New York-i olasz maffia: főszerepet játszott A sebhelyesarcúban, a Dick Tracyben Warren Beatty-vel, majd a Szemtől szemben felügyelőjeként Robert De Niro illetve a Fedőneve: Donnie Brascoban Johnny Depp partnereként.

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

 

Élete
A korai évek

A New York-i Bronxban született, 1940. április 25-én. Szülei olaszok, Salvatore és Rose, születése után hamarosan elváltak, és a kis Al a nagyszülők házában talált menedéket. Kedvenc foglalatossága volt a moziban látott filmszereplők hangjának, mozgásának utánzása. Még középiskolás volt, amikor Bronxban Csehov Sirályában lépett fel, és ekkor ébredt rá saját színészi képességeire. A fiatal srác a Broadway-re vágyott, de a tanulást félvállról vette, és ez egyre romló eredményein is meglátszott. Egy ideig alkalmi munkákból tartotta el magát, majd Herbergh Berghof tanodájába iratkozott be, de Lee Strasberghez vágyott. A method acting mestere szárnyai alá vette az ifjú titánt, majd off-Broadway-darabokban szerzett neki szerepet. Al végre megvalósíthatta önmagát, és az elkövetkezendő években díjakkal halmozták el munkáiért, többek között Tony- és Obi-díjakkal. Utolsó színházi szerepében egy kábítószerfüggő fiatalt formált meg, s bár ezután egyenesen a mozivászonra nyergelt át, a rendezők és producerek még sokáig hagyták hemperegni a drogos témában. Első két játékfilmjében ugyanis szintén drogfüggő csődtömegeket személyesít meg, akiknek nincs módjuk és nincs erejük ahhoz, hogy szakítsanak züllött életükkel. A Pánik a Tű Parkban direktora így jellemezte a lehengerlő tehetségű sztárpalántát: „Látszatra érdektelen, csúnya kisember, ám amikor beszélni, mozogni kezd, szemében lézersugár gyullad ki”.

 

Az 1970-es évek - A keresztapa Kép
 
 
Al Pacino A Keresztapa első részében

Pályája nehezen indult be, és ha Francis Ford Coppola késhegyre menő viták árán nem fogadtatja el a Paramount Pictures fejeseivel, hogy ő játssza a A Keresztapa című epikus gengszterfilm egyik főszerepét, talán ma egy legendával lennénk szegényebbek. Pacino az első próbafelvételeken nem győzte meg a stúdió vezetőit, akik ki akarták rúgni, de a sokat emlegetett éttermi mészárlásjelenetben már minden kétséget eloszlatott afelől, hogy ő a legautentikusabb választás a fiatal katonatiszt szerepére, aki apja, a mindenható maffiafőnök (Marlon Brando) helyébe lépve a családi vállalkozás élére áll. Pacino-t beszippantotta Hollywood, és a Keresztapáért Oscar-díjra jelölték, ezt azonban még nem sikerült beváltania. Sőt, díjak tekintetében sokáig a legmellőzöttebbek közé tartozott. A Keresztapa azonban mérföldkő lett Új-Hollywood történelmében, felfrissítette műfajának lelassúlt véráramát, és a nyomában valóságos "gengszterfilm-dömping" indult el. Pacino a két évvel későbbi folytatásban már abszolút főszereplő volt, s noha ismételten jelölték, újfent alulmaradt, ezúttal Art Carney-val szemben.
Filmes karrierje sínre került és innentől kezdve a legjobb rendezők áltak sorba Pacino-ért, így nem csoda, hogy a következő években szinte csak neves filmkészítőkkel dolgozott együtt. Erőteljes alakításokat nyújtott Sydney Lumet két filmjében, a klasszikussá vált Serpicó-ban (1973), mint túlzottan lelkiismeretes rendőr, aki le akarja leplezni a szervezeten belüli korrupciót - ezért az alakításáért Golden Globe-díjat kapott -, és a Kánikulai délután-ban (1975), mint kétbalkezes, biszexuális bankrabló. Eután néhány kevésbé sikeres film következett, mint például az egy autóversenyző életéről szóló Bobby Deerfield (1977). Az évtized végén újfent Oscar-díjra jelölték a Norman Jewison által rendezett ...és légyen igazság (1979) című filmdrámában nyújtott erőteljes alakításáért, melyben egy mindenre elszánt ügyvédet kelt életre. Azonban az aranyszobrocska ismételten elmaradt.

 

Az 1980-as évek - Egy újabb legendás szerep
 Kép
 
Al Pacino, mint Tony Montana A sebhelyesarcú című filmben

Számos filmszerepet visszautasított, ezek között van a Kramer kontra Kramer és az Apokalipszis most. A Csillagok háborújában Han Solo is lehetett volna, de Pacino nem kedveli a fantasztikus filmeket. A sikeresnek mondható előző évtized után a nyolcvanas években sikerül néhány alacsonyabb színvonalú produkcióhoz is leszerződnie. Ilyen példáúl William Friedkin nagyvihart kavart bűnügyi filmje a Portyán (1980), és a Szerző! Szerző! (1982) című film, melyben Pacino komikus oldalát csillogtatja meg. Ebből az időszakból kétségkívűl egyedül A sebhelyesarcú méltó az említésre, amelyben Tony Montanát, a kubai bevándorlót formálja remekbe. A hazájában is bűnözőként tevékenykedő Montana az Újvilág felé hajózva elhatározza, hogy az alvilági vezetőség bizalmába férkőzve majd megfosztja trónjuktól Miami hírhedt drogbáróit. Poliészter öltönyök, füstös klubok, literszámra ömlő vér (a láncfűrészes jelenet farokcsóváló udvarolás Brian De Palma részéről Alfred Hitchcock Psycho-ja előtt), nyitott tetejű autók, virágmintás ingek, árulás és becsület. Pacino talán legmeggyőzőbb Montana szerepében: amit tulajdonképpen itt művel, az a mohó, mégis avítt becsületkódex alapján dolgozó, dél-amerikai proletár gondos reprezentációja. A közönség és a kritikusok egyaránt elvoltak ragadtatva Pacino játékától, azonban meglepő módon a szakma "csak" Golden Globe-díjra jelölte őt, melyet végül meg sem kapott és az alkotás is elkerülte az akadémia figyelmét. Az Amerika háborúban (1985) című polgárháborús filmben Pacino messze elmaradt előző alakításaitól és mind a film, mind pedig a színész hatalmasat bukott és nem mellékesen az Arany Málna-díjak sem kerülték el a mozit. Talán ennek a váratlan kudarcnak tudható be, hogy a színész a következő három évben nem is vállalt el semmilyen munkát. Az évtizedet egy mérsékelt krimivel, A szerelem tengere (1989) című filmmel zárja, melyben Ellen Barkin és John Goodman voltak a partnerei. Ebben az évzizedben Pacino nem teljesített tú sikeresen így nem meglepő, hogy ebben az időszakban egyetlen egy Oscar jelölést sem kapott, pedig egyesek szerint már igazán járt volna neki ez a kitüntetés.

 

Az 1990-es évek - A várva várt Oscar-díj
 
 
Al Pacino a Szemtől szemben című filmbenKép

1990-ben Warren Beatty képregényadaptációjában, a Dick Tracy groteszk maffiózószerepében tündököl és ugyanebben az évebn játsza el utoljára Michael Corleone szerepét a keresztapa-trilógia befejezőrészében. A Keresztapa III. ugyan sikeres volt bemutatásakor, azonban ez a siker messze elmaradt elődeitől és Pacino is emiatt vállalta el nehezen a szerepet, mondván a második rész már lezárta a történetet. A Krumplirózsa (1991) rosszéletű szakácsa visszaszerezte Pacino népszerűségét, mind a közönség mind a rendezők körében egyaránt. 1992-ben az Egy asszony illata című filmdrámában kritikus humorral, megfáradt iróniával és lírai szomorúsággal tölti fel Frank Slade, a vak alezredes drasztikus szerepét. Jutalomjátékát Oscarral honorálják, bár a közvélemény szerint ez egyértelműen vigaszdíj volt, egy eddig nem honorált életmű kései elismerése. Szintén ebben az évben szerepel még a sztárok egész sorát felvonúltató Glengarry Glen Ross című filmben, melyért szintén jelölte őt az akadémia, mint legjobb mellékszereplőt. Pacino szekere innentől kezdve vágtatni kezdett: a Carlito útja (1993) egy újabb gengsztermozi, de ezúttal ő játssza az erkölcsös, börtönviselt maffiózót, aki szeretné otthagyni New York alvilágának mocskát, és egy autókölcsönzőt nyitni egy távoli, békés szigeten. Rendkívüli film, amelyben Sean Penn élete egyik legtalálóbb szerepében brillíroz, Pacino pedig ismét nem hazudtolja meg önmagát. Joe Cocker betétdala még tragikusabbá teszi ezt az árulásról és szerelemről szóló gengszterballadát, amelyet érdemes több ponton is összehasonlítani A sebhelyesarcúval. Hisz' mindkét mű főhőse elbukik a küzdelemben, de míg egyikük nem képes a puskacsőnél messzebbre látni, és csak saját vérbosszújára gondol az utolsó pillanatig, addig a másik ellöki magától a változó értékeket, kitágul előtte a horizont; ironikus módon épp egy futni hagyott helyi kiskirály döfi hátába a kést. 1995-ben a Szemtől szemben-t forgatja Robert De Niro társaságában, álomszereposztással. Michael Mann nagyszabású akciófilmje óriási lenyomatot hagyott maga után, amit mi sem bizonyít erősebben, minthogy hamarosan videojáték dolgozza fel a rabló-pandúr történetet. 1996-ban Pacino a rendezőiszékben is kipróbálta magát a Richard nyomában című történelmifilm forgatása alatt, majd 1997-ben Az ördög ügyvédje következik, amelyben a villásfarkú ördögöt mintázza meg nagy sikerrel Keanu Reeves oldalán. Ugyanebben az évben ismét egy maffiafilmben tündököl az ifjú Johnny Depp partnereként, a Fedőneve: Donnie Brasco című krimiben. Egy év szünet után a Minden héten háború (1999) című filmben egy amerikai futballcsapat edzőjét alakította, majd ismét Michael Mann-nel dolgozott együtt egy Russell Crowe főszereplésével készült moziban, A bennfentes című thrillerben, melyet a következő évben hét kategóriában jelöltek Oscar-díjra.

 

2000 után
 
 
Al Pacino, mint Roy Marcus Cohn az Angyalok Amerikában című filmbenKép

Az újévezred elején ismételten egy kisebb szünet következett, viszont 2002-ben három filmet is forgatott. Christopher Nolan Álmatlanság című thrillerében Pacino egy sokat tapasztalt Los Angeles-i nyomozót keltett életre, aki társával egy kis alaszkai faluba utazik, hogy elkapja egy tizenhét éves lány gyilkosát. Hamarosan meg is találják az első számú gyanúsítottat, az elvonultan élő regényírót, Walter Finchet, akit az általa nagyratartott Robin Williams alakít. A mások két filmje, az Ismerős játékok és a Gengszter románc viszont egytől egyig kudarcot vallottak. Az HBO is sugározta az Angyalok Amerikában című minisorozatot, amelyben Pacino első ízben jelenik meg a közönség előtt televíziós produkcióban és ráadásúl őszes hajjal. A film homoszexualitásról, vallásról, politikáról, életről szól – a legkeresettebb hollywoodi filmsztárok taposták egymást a szerepekért, és az eredmény számtalan Golden Globe- és Emmy-díj, vastaps és éljenezés a kritikusok és a nézők részéről. Roger Donaldson Beavatás (2003) című kalandfilmjében a Colin Farrell által alakított James Clayton életének megváltoztatására törekszik kiképzője, Walter Burke, akit Al Pacino kelt életre. A CIA öreg rókája ráveszi a kiképzőközpont legkitűnőbb diákját, hogy legyen a tanítványa, de hogy teljes jogkörű ügynök lehessen, előbb túl kell élnie a kiképzést. 2004-ben Michael Radford rendező Shakespeare adaptációjában A velencei kalmár-ban, melyben Shylock-ot formálta meg Jeremy Irons oldalán. A szerepét egyébként eredetileg Marlon Brando kapta volna, azonban a színészlegenda gyenge egészségi állapota miatt nem vállalta a munkát. D.J. Caruso is Pacinóban látta meg A pénz beszél egyik főhősét, Waltert, aki sportfogadásokkal üzletel, majd a szárnyai alá veszi az egykori futballsztárt - őt Matthew McConaughey játssza - és sajátos módszereivel kihozza belőle a maximumot. A 2007-as 88 perc című moziban, Pacino alakítja azt a professzort is, aki másodállásban az FBI-nál tevékenykedik, mint pszichiáter, és egy nap halálos fenyegetést kap, miszerint 88 perce van hátra az életből. Szintén ebben az évben szerepelt még az utóbbi évek egyik sikerfilmjének harmadik epizódjában az Ocean's Thirteen-ben is George Clooney és Brad Pitt oldalán. 2008-ban ismét együtt játszott híres színész kollégájával Robert De Niro-val, A törvény gyilkosa című krimiben. A film azonban a vártnál jóval gyengébben szerepelt a mozik pénztáránál.

 

Magánélete Kép

Pacinot már évek óta Hollywood örök agglegényének tartják és talán ennek tudható be az is, hogy sztár kollégáitól eltérően, feltűnően keveset szerepel a neve a különböző bulvárlapok hasábjain. A színésznek voltak rövid ideig tartó kapcsolatai, az egyetlen kivétel ezalól a neves színésznő Beverly D'Angelo, akivel 1997 óta élt együtt és aki 2001 januárjában ikreket hozott világra. Azonban ezután kapcsolatuk megromlott és nem éppen békés körülmények között váltak el egymástól. Nem is olyan régen arról lehetett olvasni, hogy Kirstie Alley színésznővel találkozgatott, de saját bevallása szerint csak szomszédok, akik néha együtt vacsoráznak.

 

Magyar hangjai

Legtöbbször - 27 alkalommal - Végvári Tamás kölcsönözte a hangját. Szinkronizálta még: Szakácsi Sándor öt alkalommal; Háda János két alkalommal valamint Dörner György, Fekete Ernő, Jakab Csaba, Reviczky Gábor, Sebestyén András és Szacsvay László 1-1 alkalommal.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.